Chapter 2.

Joe végzett Alex tetoválásával, elmondta, hogy hogyan, mennyi ideig kell rá odafigyelni, majd befóliázta és Alex fizetett, majd elmentünk moziba, de én bealudtam a filmen (látszott mennyire érdekelt), Alex hazavitt és innentől már nem emlékszem semmire, de reggel szinte lesokkolt a tudat, hogy…

Annyira azért még sem sokkolt le az, hogy Alex nem ment haza tegnap és most itt fekszik mellettem egy szál alsógatyában, ez azért elég izé már nem? De viszont ezt a látványt meg tudnám szokni és jó lenne így kelni minden nap, mint ma. Össze pakoltam azokat a cuccokat amiket ma felveszek. Készítettem ki Alexnek is egy törülközőt, majd a kis pakkommal elindultam zuhanyozni. Még hallottam ahogy mormog és forgolódik az ágyban. Épp végeztem a tusolással, amikor nyúltam volna a törülközőért, de nem volt a helyén. Most mit csináljak? Alex felébredt már, vagy még mindig alszik? Vagy osonjak be a saját szobámba pucéran? Na jó...
- Alex, fent vagy már? Ha igen, akkor hozd be légyszíves a törűlközölőmet, ott van a széken. - kiabáltam át 3 réteg ajtót, de csend - Hahó! Szarrá fagyok. Oké, most bemegyek, csukd be a szemed és ne less! De most komolyan, remélem nem direkt kussolsz, mert ha igen, akkor véged! - próbáltam azt a testhelyzetet felvenni, amiben minél többet takarok. Elindultam a folyósón vissza a szobámba, majd megálltam az ajtóm előtt. Épp nyúltam volna a kilincs felé a bal kezemmel így el kellett engednem a felsőbb testájamat takaró kezemet, és mi történt, na mi? Hát persze, hogy Alex jött volna ki kezében a törölközőmmel és így szembe ütköztünk, és elég feltűnően stírölte a melleimet, gyorsan kikaptam a kezéből azt, amire szükségem lett volna és beléptem a szobába kizárva őt, körbetekertem magam az anyaggal. Kerestem a ruhámat, de nem találtam, aztán eszembe jutott, hogy ott hagytam a fürdőben. Ekkora hülyét, mint én?! Fel is öltözhettem volna és akkor nem történt volna meg ez a kis “kaland”. Na most már mindegy.. Visszamentem és kopogtam.
- Alex, bejöhetek? Bennmaradt a ruhám, és a hajam is tiszta víz...
- Persze, gyere nyugodtan. - beléptem az ajtón és óriási pára felhők fogadtak, nagy nehezen megálltam a tükör előtt és bámultam a zuhany függöny mögött álló alakot.
- Amúgy én keltettelek fel? - kérdeztem két hajcsomó kifésülése közben.
- Nem, már fent voltam, jóval előtted. - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Akkor jó. - elkezdtem, megszárítani kék loboncomat, amiről még csak apuék nem is tudnak... Kivittem a ruhám és felöltöztem. Csináltam valami reggelit, egy gyors müzlit, és nekiálltam reggelizni, nem sokkal később Alex lépett be a konyhába, vizes fürtökkel és mesztelen felsőtesttel, épp akkor rágtam szét a csoki golyókat és közben majdnem megfulladtam.
- Hallod Purdy gyerek, mióta nézel te ki így? - kérdeztem tátott szájjal a müzlimbe nyálazva. Mióta néz ki ilyen jól a haverom? És én erről miért nem tudok?
- Hát Biersack lány, mióta vannak ekkora… - kezével elmutatta azt a testrészemet, amit sikeresen meglátott.Válaszul hozzádobtam a kanalamat, amit reflexből elkapott egy kézzel,elkezdtünk nevetni, majd szomorú szemekkel ránéztem.
- Miért, kicsik?
- Miért érdekel a véleményem? - kérdezte az egyik szemöldökét felhúzva.
- Mert esetleg srác vagy?! - kérdeztem szégyenlősen. De amúgy teljesen igaza van, miért is kérdezek tőle ilyeneket? Nem vagyok komplett…
- Szerintem pont... jók… - majd beletúrt a hajába, ez tipikus Alex mozdulat, ami azt sugallja: “ Öhm… Ez elég kínos szitu, inkább beszéljünk másról, vagy esetleg rólam.” - Akinek meg nem tetszik az forduljon fel! Szerintem így vagy tökéletes ezekkel a méretekkel, de az is biztos, hogy a leendő barátod, egy kibaszott mázlista lesz!
- Dehogy lesz, egyedül fogok meghalni Femme-ével és Crow-val… Tényleg, hol vannak? Amúgy mennyi időnk van még?
- Te max az agyatlanságban halsz meg… - a faliórára pillantott - Még van 1 óránk a suliig.
- Oké, megetetem a macskákat, és utána lekezelem a tetkód, rendben?
- De nem kell..
- Nem szeretném, ha elfertőződne vagy valami, úgyhogy kuss és piti. - elővettem egy macska konzervet és kiadagoltam a táljukba, amint megérezték a szagot futottak is. Előkerestem apu tetoválós kenőcsét, ami friss tetoválásokra van.
- Ha végeztél gyere fel a szobámba. - és felmentem, majd kicsit össze pakoltam, hogy azért annyira még se legyen kupis.

Nem sokára Alex is feljött, majd hanyatt vágódott az ágyon én pedig ráültem. Kicsit nyomtam a kis masszából és finoman elkezdtem belemasszírozni a bőrébe.
- Miért pont Hopeless? Mi annyira reménytelen, hogy magadra varrattad?
- Ez elég egyszerű… Van egy lány, aki már hosszú ideje tetszik nekem, és akármilyen jeleket küldök neki, nem veszi észre… Számomra reménytelen, hiszen nem tudnám boldoggá tenni, nem lennék elég jó hozzá, találna valaki jobbat…
- Ez szép… Elég hülye lány... - erre csak elnevette magát, nem is tudtam, hogy ilyen…érzelgős(?) Egyszer majd, csak megtudom ki az a szerencsés, elővettem a fóliát, méretre vágtam és leragasztottam a friss sebet. Majd a kezemet meleg mellkasán pihentettem, ami monoton ütemben mozgott fel, s le. - Kész.
- Milyen puha a kezed… Biztos rengeteget csináltad a szüleidnek is. - mosolygott.
- Hát nyugodtan gyakorolhattam rajtuk az biztos… Csak nekem hiányoznak?
- Nem, nekem is, főleg anyu, aki lepasszolt a faternak és itt hagyott…
- Annyira szar gyerek korod lehetett miatta… - megöleltem és az összes szabadon maradt hajam az arcába hullt, viszonozta ölelésem, egy percre lehunytam a szemem….

~ Folyt. köv. ~